A fecskendővel való etetés, itatás csak részmegoldás, ugyanis előfordulhat, hogy a tengerimalac puffadt, bélcsavarodása van stb. Az orvosi vizsgálat a megfelelő kezelés végett feltétlenül szükséges. Puffadás esetén a metoclopramide (Reglan) gyógyszer segít, mivel a felső tápcsatorna perisztaltikáját fokozza, így a béltartalmat (a bélben felgyülemlett gázt) továbbítja. A metoclopramidkezelés időtartamát az állatorvos állapítja meg. Naponta 2-szer vagy 3-szor adható, a napi dózis tengerimalacnál 0,5 mg/ttkg. A bőr alá beadható injekció hatásosabb, mint az orálisan adagolható gyógyszer.

Egy felnőtt tengerimalac napi folyadékszükséglete kb. 75 ml, a táplálékban található folyadékmennyiségtől, a környező hőmérséklettől, páratartalomtól függően. Napi élelemfogyasztása kb. 6 gr táplálék 100 gr testtömeghez számítva.

Ha nem etetjük és itatjuk fecskendővel, a beteg tengerimalac elpusztul, mert:

- az emésztőrendszere károsodik

- ezáltal a táplálkozáshoz szükséges (B-komplex vitaminokat is termelő), hasznos baktériumok elpusztulnak

- megfelelő emésztés nélkül a tengerimalac szervezete nem termel táplálék-kiegészítő B-komplex vitaminokat, és így vitaminhiány jelentkezik.

A tengerimalac fecskendővel való etetése türelmet és időt igényel! A tengerimalacnak nyugodtnak kell lennie és egyedül nyelnie. Stressz hatása alatt megfulladhat.

Fontos! A tengerimalac képtelen hányni. A gyomorszájat képező cardia-sphincter - a nyelőcső és gyomor között elhelyezkedő izomgyűrű - megakadályozza a gyomor tartalmának visszafelé történő áramlását. A tengerimalacnál e zárógyűrű rendkívül nehezen (!) nyílik meg. E kisállat idegrendszerében az a központ, melynek izgatása hányási ingert válthatna ki, nincs jelen. Amit egyszer lenyelt, az már csak a végbelén keresztül távozhat.

Hogy étvágyát ösztönözzük, naponta legalább 3-4 alkalommal etessük, így megmenthetjük az életét.

A tengerimalac súlyától függően napi 75-120 gr vitaminozott lucerna-, vagy egyéb granulátumot (speciális tengerimalac-tápot) porrá őrlünk. Egy étkezésre kb. 20 gr őrölt tápot kevés vízzel (ha mód van rá, vörös áfonya levével) péppé keverünk. Ezt egy nagyobb műanyag fecskendőbe tesszük, (erre a célra a 3 ml-es, vagyis a 3 köbcentiméteres [cc] fecskendő a legalkalmasabb). A fecskendő kúpos részét (a tű illesztésére szánt részt) használat előtt levágjuk, hogy a hengerbe feltöltött pasztaszerű táplálékot megfelelően adagolhassuk.

Hogyan etetünk fecskendő segítségével?

Mindig a tengerimalac egyéniségéhez, szokásaihoz igazodunk, egyik akkor nyugodtabb, ha mellünkre helyezzük, a másik inkább az ölünkben ülne szívesen, de akad olyan is, amely akkor érzi biztonságban magát, ha lábaival kemény felületen állhat. Bármely módszert is alkalmaznánk, a tengerimalacot sosem fordítjuk az oldalára vagy a hátára, ülő vagy álló helyzetben kell ennie. Egyik kezünkkel a mellkasa alá nyúlunk (így ülő vagy álló pozícióban marad), közben a másik kezünkben tartott fecskendővel a metszőfogakat (az elől elhelyezkedő fogakat) oldalról gyengéden szétnyitjuk, s ha rágni kezd (a fecskendő végét harapdálja/rágja), a táplálék egy részét lassan a szájába juttatjuk. Ha már nem rág, megállunk, majd kis idő múlva, a fecskendőt megmozgatva újra rágásra késztetjük (amíg szájával rágó mozgásokat végez, addig nyel is), s így etetjük.

Itatásra és orvosság adagolására az 1 ml-es (1 ml=1 cc) fecskendő használata ajánlott.

Ha a tengerimalac egészségi állapota ezt megengedi, később minél kevesebb levet (vizet) adagoljunk a masszába, hogy a tengerimalacot rágásra késztessük. Az őrölt tápba ilyenkor keverhető reszelt alma, reszelt répa, nagyon apróra vágott gyermekláncfű vagy petrezselyem zöldje, répa leve, alma leve stb. Tápláléka rostos növényeket tartalmazzon, mert a rágás serkenti az emésztést, és igénybe veszi a fogakat, ami a tengerimalacnál nagyon fontos!

Lehetőleg mellőzzük a kereskedelemben kapható, csecsemőknek szánt eledelt (baby-food). Ilyen, növényi tartalmú készítményeket csak akkor használjunk (1/4 kapszula Lactobacillus acidophilusszal - gyógyszertárban kapható termék - és 50 % szőlőcukorral keverve) ha képtelen rágni. Utána, minél hamarabb, de FOKOZATOSAN térjünk át a rostokban gazdag táplálék adagolására, hogy a tengerimalac gyomra és belei átálljanak a rostos élelem fogyasztására.

A tengerimalacot etessük és itassuk naponta kb. 4-6 alkalommal, mindezt csak addig, amíg egyedül nem eszik, iszik. A fecskendővel való etetés, itatás önmagában nem elegendő a tengerimalac gyógyulásához. A gyógyításhoz állatorvosi kezelés szükséges.

Fontos!

Minden egyes étkezésnél kínáljuk meg friss zöldfélével, szénával, tápféleséggel (magkeverékkel), vízzel, hiszen célunk az, hogy egyedül, segítség nélkül egyen és igyon!

Ebben az időszakban tegyünk alvóhelyére törülközőt (a tengerimalac is kedveli), így könnyebben ellenőrizhetjük vizeletét és székletét.

Ha antibiotikumos kezelést kap, a bélflórák regenerálására ajánlott Probios vagy más gyógyszer (esetleg natúr joghurt) adagolása.

Kérjük az állatorvos segítségét a napi C-vitamin és B-komplex adagolásában is. Egy beteg, ideiglenesen fecskendőből táplálkozó tengerimalac napi vitaminszükséglete kb. 30 mg C-vitamin és 10 mg B-komplex. A gyógyszert ajánlatos kevés vízben feloldani, majd fecskendővel kissé mélyebben - óvatosan - a szájába nyomni, így biztosabb, hogy lenyeli. Ha mégsem hajlandó elfogadni, ölünkbe kell vennünk, háttal felénk tartva egyik kezünkkel állkapcsát és elülső lábait szorosan közre kell fognunk, a fecskendőt a szájához vinnünk, s amikor a fecskendő végét rágja, a gyógyszert a szájába kell nyomnunk. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, fejét nagyon szorosan kell tartanunk (mint a satuban), hogy ne tudja elmozdítani.

Ne feledjük, hogy napi folyadékszükséglete a táplálékban lévő folyadékkal együtt lesz kb. 75 ml. Ennek, s a környezeti hőmérsékletnek, páratartalomnak függvényében határozzuk meg napi ivóvízadagját.