A tengerimalac - növényevő lévén - a nap legnagyobb részét rágcsálással és táplálék után való kutatással tölti, mivel a vadonban magas rosttartalmú növényeket fogyaszt, ez emésztőrendszere működését serkenti, általa a bél izommozgásai élénkebbé válnak. A bél perisztaltikus mozgása továbbítja a béltartalmat (széklet, bélgáz). Ha étvágytalan, s több idő is eltelik úgy, hogy nem fogyaszt élelmet, vagy étrendje rostokban szegény (pl. túl kevés szénát kap), ezek a mozgások nincsenek (megfelelően) serkentve. Ha hiányzik az inger, a bélben pangás áll be, ez hasmenéshez, bélelzáródáshoz (ileus) és/vagy a bélflóra működésének károsodásához vezethet. A tengerimalac természetes bélflóráját számos baktériumfaj alkotja. Az egészséges bélflórát védő bélbaktériumok dominálják, ezek megakadályozzák a patogén baktériumok (Clostridium, E. coli) elszaporodását. A normál flóra baktériumok érzékenyek, számuk különböző hatásokra (ilyen a stressz, a nem megfelelő étrend, antibiotikumos kezelés, különböző toxinok, bakteriális-, vírusos-, gombás- vagy protozoá-fertőzések, emésztési zavarok stb.) csökkenhet, és a bélflóra működésének károsodásához vezethet. A piszkos és/vagy fertőzött zöldfélék (pl. a felületesen megmosott saláta), a fertőzött vagy poshadt víz, a romlott/penészes eleségek fogyasztása során kórokozók jutnak a bélcsatornába, ott elszaporodnak, és hasmenést okoznak. Átmenetileg mellőzzük a zöldfélék és gyümölcsök etetését, csak szénát adjunk a tengerimalacnak. Minél hamarabb vigyük orvoshoz, különben gyorsan kiszárad, és elpusztul.

Ha a hasmenés antibiotikummal való kezelés során alakult ki, azonnal forduljunk állatorvoshoz, hogy a bél baktériumflórájának visszaállításához szükséges kezelést megkapja. Ebben az időszakban, ha egyedül nem iszik, fecskendővel kell itatnunk. Kis szőlőcukrot is keverhetünk a vízbe. Ha nem eszik, fecskendővel kell etetnünk.